A szelindek programon belül 5 vonalat inditottam
Mindegyik vonal más jelleg, tulajdonság lefixálásáért felelős. A szigorú szelekció után, ha vonalak egyedei hozzák a kívánt minőséget össze lesznek fésülve egy fő vonalban, amely már a Szelindek vonal lesz. Szükség van öt vonalra, hogy idővel ne szűküljön be a genom, és hogy kevesebb jellegre, tulajdonságra kelljen szelektálni. Így hatékonyabban lehet koncentrálni bizonyos jellegekre, tulajdonságokra.Ha már a Szelindek vonal hozza az elvárásokat és az egyedek örökítik a kívánt jellegeket, az öt vonalat akkor is szükséges megtartani szuverén vonalként. Koncentrálva a kiválasztott jellegre, tulajdonságra, szépen lassan ,,szelindekesítve''. Mert ha az idő során a szelindek vonalban egyes jellegek, tulajdonságok minősége romló tendenciát mutatna, kéznél legyenek olyan már ,,szelindekesített'' egyedek amelyek ezen jellegeket erősen magukban hordozzák.
1. vonal : Az ,,ŐRZŐ''
Felhasznált fajták: Bandog, Dogo Canario, Cane Corso
Cél: őrző-védő tulajdonságok fixálása, bátorság, tömeg, kiegyensúlyozottság, kitartás, erő, elszátság, önállóság, döntés képesség, intelligencia,
2. vonal: A ,,BIKA'' (Bull)
Felhasznált fajták: Munka pitt, Red nose pitt, Bandog, American Bully, Argentín dog
Cél: fogás készség, game tulajdonságok lefixálása
Megjegyzés: -egyik pit sem volt túl agresszív- végül nyúltam a Bullykhoz hogy család centrikus legyen. Az egyedek regisztrálását megkezdtem annak ellenére, hogy a kutyák külső jegyekben még tapasztalható szóródás, de belső tulajdonságuk, munka kedv, terhelhetőség már a kívánt minőséget mutatja.
3. vonal: A ,MAGYAR ALÁN"
Felhasznált fajták: Magyar agár, Magyar vizsla, Alano, Argentín dog, Munka pitt, Bandog
Cèl: a Vadász ösztön megőrzése, fogáskészség, szívósság
4. vonal: A ,,PÁSZTOR''
Felhasznált fajták: Közép-ázsiai juhász, Bandog, Cane CorsoCél: a házi állatokkal szembeni közömbösség
5. vonal: A ,,GENTIL''
Felhasznált fajták: Belga juhász, Dobermann, Munka pitt,
Cél: őrző-védő tulajdonságok, bátorság, kitartás, elszátság, intelligencia,
A FAJTÁK FELELŐSSÉGE1. Az ,,Őrző" vonal
Bandog: őrző-védő tulajdonságok fixálása, bátorság, tömeg, Dogo Canario: fogás készség, robbanékonyságCane Corso: kiegyensúlyozottság, tömegArgentín dog: kitartás, erő, elszátság, önállóság, döntés képesség, Cél: fekete, vörös, sárga, kék egy színű kutyák, foltok nélkül.
2. A ,,Bika" vonal
Munka pitt: fogás készség, kitartás, game red nose pitt: szín, fogás készség, game, Bandog: ôrző- védő hajlam, tömeg, méret, American Bully: izomzat, tömörség, család centrikusság Argentín dog: kitartás, erő, elszátság, önállóság, döntés képesség, intelligencia,Cél: fekete, vörös, sárga, kék egy színű kutyák, foltok nélkül.
3. A ,,Magyar Alán"vonal
magyar agár:Magyar vizsla:Alano: vadász-fogás készségArgentín dog: kitartás, erő, elszátság, önállóság, döntés képesség, intelligencia,Munka pitt: fogás készség, kitartás, gameBandog: ôrző- védő hajlam, tömeg, méret,Cél: fekete, vörös, sárga, kék tigris csíkos kutyák, foltok nélkül. Fehér jegyek kezdetben megtűrve az argentín dog miatt de törekedni kell a jegyek elhagyására.4. A Pásztor vonalKözép-ázsiai juhász:Bandog: ôrző- védő hajlam, tömeg, méret,Cane Corso : kiegyensúlyozottság, tömeg
5. A ,,GENTIL" vonal
Belga juhász: robbanékonyság, munkakedv, rugalmasság Dobermann: robbanékonyság, munkakedv, intelligencia Munka pitt: fogás készség, kitartás, game
A több generációs keresztezés után azon egyedeket amelyek már rendelkeznek a szelindek típusú kutyák tulajdonságaival és az általunk preferált külemi jegyeket megbízhatóan örökíti már szelindeknek nevezzük. Ezek az egyedek még nem a ,, Magyar Szelindek''!Ezek a kutyák a Porubszky féle szelindek típusú kutyák. Ha úgy tetszik egyfajta Porubszky féle proto szelindek.
A három fő vonal
A Porubszky Pierrot szelindek programon belül három, egymással párhuzamosan fejlesztett fő vonalat indítottam, a történeti és funkcionális szelindek három meghatározó típusára fókuszálva:a vadász szelindek, "Magyar Alán" vonal
a mészáros szelindek, "Bika" vonal
az őr szelindek, "Őrző" vonal
A program első szakaszában az alkalmazott fajták és azok utódainak tudatos, kontrollált mozgatásával egy rekonstrukciós alap-populációt hoztam létre. Ennek célja nem a korai típusfixálás, hanem a lehető legszélesebb genetikai és funkcionális spektrum biztosítása volt, amely alkalmas a történeti szelindek jelleg újbóli felépítésére.
Ezt követően a vonalak funkcionális alapú elkülönítése kezdődött meg. Mindhárom vonal eltérő munkafeladatra és eltérő jellegcsoportokra koncentrál, így mindegyik más-más tulajdonságok stabilizálásáért felel. Ennek eredményeként a vonalak típusai fokozatosan kirajzolódnak, a funkció és a megjelenés összhangja egyre következetesebbé válik.
Amikor egy adott vonalban a típus már felismerhető és reprodukálható, a vonalakat teljes mértékben izolálom egymástól. Ebben a fázisban kizárólag az adott funkcióhoz kapcsolódó jellegek megerősítése történik, miközben szükség szerint idegen vérvonalak célzott bevonásával erősítem az adott tulajdonságokat. Ez az elkülönített munka lehetővé teszi, hogy egy-egy jellegcsoportot torzítás nélkül, nagy hatékonysággal lehessen rögzíteni.
A szigorú szelekciós szakaszt követően, amennyiben az egyes vonalak egyedei stabilan hozzák a kívánt minőséget és örökítik a meghatározott jellegeket, a vonalak kontrollált módon összevezetésre kerülnek egy közös fő vonalba. Ez a konszolidált állomány képezi a tényleges Szelindek vonalat.
A három fő vonal fenntartása azonban nem csupán átmeneti eszköz, hanem stratégiai szükségszerűség. Egyrészt biztosítja, hogy a genom hosszú távon ne szűküljön be, másrészt lehetővé teszi, hogy egyszerre kevesebb jellegre kelljen szelektálni, ezáltal a szelekció célzottabbá és hatékonyabbá válik.
Még abban az esetben is, ha a Szelindek fő vonal már stabilan teljesíti az elvárásokat és az egyedek megbízhatóan örökítik a kívánt tulajdonságokat, a három alapvonal megtartása önálló, szuverén vonalként továbbra is indokolt. Ezek a vonalak folyamatosan az adott funkcióra koncentrálnak, és párhuzamosan zajlik bennük az egyedek fokozatos "szelindekesítése".
Ennek a rendszernek kiemelt jelentősége van hosszú távon: amennyiben a Szelindek fő vonalban bármely jelleg vagy tulajdonság minősége romló tendenciát mutatna, azonnal rendelkezésre állnak olyan, már előzetesen "szelindekesített" egyedek, amelyek erőteljesen hordozzák az adott jellegcsoportot, és képesek azt célzottan visszaemelni a fő vonalba.
A vonal struktúrák program leírása
1. A program célja és alapelvei
A Porubszky Pierrot Szelindek fajtaépítési program célja a történeti szelindek típus funkcionális, genetikai és morfológiai rekonstrukciója, valamint egy hosszú távon fenntartható, stabilan örökítő populáció kialakítása.
A program nem egyetlen kiinduló vérvonalra vagy egyedre épül, hanem tudatosan rétegzett, párhuzamos vonalrendszerre, amely egyszerre szolgálja a típusépítést, a funkcionális megfelelést és a genetikai biztonságot.
Alapelv, hogy a funkció megelőzi a formát, a szelekció pedig mindig dokumentált, visszakövethető és több generációra kiterjedő legyen.
2. A három fő vonal rendszere
A program három, egymással párhuzamosan fejlesztett fő vonalra épül, amelyek a szelindek történeti funkcióinak megfelelően kerültek meghatározásra:
"Magyar Alán" vonal – vadász szelindek típus
"Bika" vonal – mészáros szelindek típus
"Őrző" vonal – őr- és vagyonvédő szelindek típus
Mindhárom vonal önálló szelekciós logikával, eltérő hangsúlyú tulajdonságcsoportokra koncentrálva működik. A vonalak nem konkurálnak egymással, hanem egymást kiegészítő szerepet töltenek be a teljes szelindek populáció felépítésében.
3. Rekonstrukciós alap-populáció kialakítása
A program első szakaszában a felhasznált fajták és azok utódainak tudatos, kontrollált mozgatásával egy rekonstrukciós alap-populáció került kialakításra.
Ennek célja a genetikai változatosság biztosítása és a funkcionálisan releváns tulajdonságok feltérképezése volt.
Ebben a fázisban az egyedek még nem kötődtek véglegesen egyetlen vonalhoz sem; a hangsúly a megfigyelésen, dokumentáción és funkcionális tesztelésen volt.
4. Funkcionális elkülönítés és vonalépítés
A rekonstrukciós szakaszt követően a populáció funkcionális alapon elkülönítésre került.
Az egyedek a megfigyelt képességeik, idegrendszeri stabilitásuk, munkakészségük és fizikai adottságaik alapján kerültek besorolásra a három fő vonal valamelyikébe.
Ebben a szakaszban:
minden vonal eltérő jellegcsoportokat kezdett rögzíteni,
a szelekció célzottabbá vált,
a vonalak típusai fokozatosan kirajzolódtak.
Amikor egy adott vonalban a típus már felismerhetővé és reprodukálhatóvá vált, a vonalak teljes mértékben elszigetelésre kerültek egymástól.
5. Izolált szelekció és idegen vérvonalak bevonása
Az izolációs szakaszban a vonalak kizárólag a saját funkcionális céljaikra koncentrálnak.
Szükség esetén idegen vérvonalak célzott bevonása történik, kizárólag az adott vonal jellegének erősítése érdekében.
Ez a módszer lehetővé teszi, hogy:
egy-egy tulajdonság torzítás nélkül erősödjön,
a szelekció ne legyen túl sok szempont által felhígítva,
a genetikai frissítés kontrollált módon történjen.
6. Konszolidáció és a Szelindek fő vonal kialakítása
A szigorú szelekciós munka eredményeként, amennyiben az egyes vonalak egyedei stabilan hozzák a kívánt minőséget és örökítési képességet, a vonalak kontrollált módon összevezetésre kerülnek egy közös fő vonalba.
Ez a konszolidált állomány képezi a tényleges Szelindek vonalat, amely már:
típusában egységes,
funkcionálisan kiszámítható,
örökítésében stabil.
7. A párhuzamos vonalak hosszú távú szerepe
A három fő vonal fenntartása a konszolidáció után is elengedhetetlen stratégiai elem.
Ezek a vonalak továbbra is szuverén egységként működnek, elsődlegesen az adott funkcióra koncentrálva, miközben párhuzamosan zajlik bennük az egyedek fokozatos "szelindekesítése".
Ennek célja:
a genom hosszú távú beszűkülésének elkerülése,
a jellegromlás gyors korrigálhatósága,
a fő vonal folyamatos minőségi biztosítása.
Amennyiben a Szelindek fő vonalban bármely jelleg vagy tulajdonság romló tendenciát mutatna, ezekből a vonalakból azonnal rendelkezésre állnak olyan, már célzottan felépített egyedek, amelyek képesek az adott jelleg visszaerősítésére.
A Porubszky Pierrot-féle szelindek program nem rövid távú tenyészcélokra épül, hanem populációszintű gondolkodásra, ahol a vonalak nem alternatívák, hanem eszközök egy stabil, működőképes és történetileg hiteles szelindek fajta létrehozásához.